Néhány szóban a kémények fontosságáról
A kémény egyik feladata a tüzelőberendezés használata közben keletkező füstgázok hatékony elvezetése. A másik feladata viszont a hatékony égéshez szükséges levegőmennyiség bejuttatása az égéstérbe.
A levegő beáramlása és a füstgáz kiáramlása a gázok eltérő hőmérsékletéből fakadó nyomáskülönbségnek köszönhető. A gravitációs kémények ezen elv alapján működnek, vagyis hogy a meleg füstgáz kitágul, tehát nagyobb térfogatot fog elfoglalni ugyanakkora tömegű gáz, melynek hatására az felfelé fog emelkedni, helyére pedig kintről hidegebb levegő fog beáramlani, mely így hatékonyabbá teszi az égést a tűztérben. Ennek köszönhető, hogy az ilyen gravitációs kémények csak akkor használhatóak hatékonyan, ha a kinti levegő jóval hidegebb, mint keletkező füstgáz. Előfordulhat, hogy ezen gázáramláshoz a kéményben nem tud kialakulni megfelelő huzatossági szint. Ebben az esetben szükség lehet a kémény kivezetésénél egy huzatfokozó beépítésére.
Ha egy újonnan épülő házról van szó, akkor a kémény keresztmetszetét és a kürtő magasságát a használni kívánt tüzelőberendezés teljesítményéhez kell igazítanunk, legyen szó egy kandallóról, kályháról, kazánról, vagy éppen egy kemencéről. Ha azonban egy már meglévő tüzelőberendezést szeretnénk lecserélni, akkor az új berendezés teljesítményét kell hozzáigazítanunk a már meglévő kémény paramétereihez, feltéve ha nem áll szándékunkban a meglévő füstelvezető rendszert kibővíteni, vagy jelentősen felújítani azt.
A kivitelezés vagy kémény építés módja szerint a füstelvezetőket három csoportba sorolhatjuk. Vannak egyszerű, falazott kémények, léteznek előgyártott elemekből épített kémények (mint mondjuk a Leier, vagy a Schiedel), illetve készre gyártott, fémelemekből álló kémények.
Mindegy, hogy milyen típusról beszélünk, mindegyiknek rendelkeznie kell legalább egy tisztítóajtóval, melynek elhelyezkedéséről az illetékes kéményseprő hatósággal előzetesen egyeztetni kell, hiszen az ilyen tisztítóajtók esetében alapvető követelmény, hogy azok könnyen hozzáférhetőek legyenek. A tisztítóajtó mellett a kéményt és a tüzelőrendszert füstcsőcsatlakozó helyét, irányát, illetve a bevezetés szögét is előírásoknak megfelelően kell kialakítani és engedélyeztetni kell azt a megfelelő szakhatóságánál. Sokakban felmerülhet a kérdés, hogy egy kémény építése, vagy éppen átalakítása miért jár ennyi bürokratikus macerával? A válasz nagyon egyszerű. Azért, mert a füstelvezetés nem játék. Egy nem megfelelően kialakított kéményrendszer esetén az égési gázok könnyen visszaáramolhatnak a lakótérbe, ezzel emelve a szénmonoxid mérgezés kockázatát.
Bár nem kötelező, de a legtöbb újonnan épülő ingatlanba tartalék kéményt is beépítenek. Az ilyen használaton kívüli, tartalék kéményeknek a feladata, hogyha valamilyen üzemzavar lépne fel a elsődleges fűtési rendszerrel, akkor a tartalék kéményre könnyen ráköthető egy szilárdtüzelésű kályha (mondjuk mobil kályha), mely ideiglenesen megoldhatja a fűtési nehézségeket. Ha otthonunk rendelkezik ilyen tartalék kéménnyel, akkor annak rendszeres állapotfelmérése legalább olyan fontos, mint az elsődleges kémény rendszer rendszeres karbantartása.
